Gárdonyi Géza élete

Névadónk, Gárdonyi Géza

(1863-1922)

Gárdonyi Géza, eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpusztán született 1863-ban. A 19–20. század fordulója magyar irodalmának kiemelkedő alakja. Író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék között.

Családja és élete – kapcsolata Szőlősgyörökhöz:

Gárdonyi édesapja

0

Gárdonyi édesapja, Ziegler Sándor Mihály (1823–1879)szászországi polgári, evangélikus felekezetű családból származott. Ősei Sopron környékén élő vasművesek voltak.Az 1848-49-es szabadságharc kitörésekor, mint „Kossuth fegyvergyárosa”vett részt a küzdelemben.

Gárdonyi édesanyja

00

A szabadságharc leverését követően a szőlősgyöröki gőzmalom megépítése és felszerelése során ismerte meg Nagy Teréziát (1840–1926), a parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus nemesi család sarját, akit 1860-ban feleségül vett. Hét gyermekük született.

Az édesapa lázadó természetű ember volt, ezért gyakran kényszerült új lakóhelyet váltani a család. Egyik lakóhelyük a Velencei-tó térségében a Gárdony melletti Agárdpuszta volt.

A gyenge fizikumú, vékonydongájú fiú ősei hagyományaival szakítva az egri tanítóképző líceum növendéke lett. A harmadév befejezése utáni nyárra Szőlősgyörökbe költözött édesanyja családjához. A falu  kaszinójának könyveit olvasta, műkedvelő előadásokat szervezett, súgott, rendezett, kulisszát festett, dalárdát szervezett, misén orgonált és temetett, nem utolsósorban pedig tüzet oltott. Hogy tanítói gyakorlatát teljesítse, 1881-ben Karádon vállalt segédtanítói állást. Vizsgái letételét követően átvehette népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás nyomasztó hatással volt rá. Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.

Írói pályája során számos álnevet használt. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.

1885 októberében, miután lemondott kántortanítói állásáról, házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása. Ebben az évben édesanyját Árpád öccsével együtt visszaköltöztette Szőlősgyörökbe.

Gárdonyi házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben elvált feleségétől.1897-ben Egerbe költözött és haláláig ott élt. Az egri vár bástyáján temették el 1922-ben.

                           2                 3

                                                    Gárdonyi egri otthonában                                                      Gárdonyi Géza sírfelirata

Gárdonyi emlékek Szőlősgyörökben:

4

Az anyai nagyszülők sírja a szőlősgyöröki temetőben

5

Az anyai nagyapa kocsmája, ma Postakocsi Csárda

6

A gárdonyi szülők Szőlősgyörökben íródott házasságlevele

7

Édesanyja háza, Gárdonyi utca 6.

8

Györe Gáspár háza, Gárdonyi utca 10.

9

Cságolyi bácsi háza, Gárdonyi utca 12.

Egyéb, a képeken nem szereplő emlékek:

Épületek:

Ziegler Sándor által épített gőzmalom maradványai Malom utca 5.

Tuli Antal háza, ahol Gárdonyi Géza utolsó szőlősgyöröki tartózkodása alkalmával lakott Gárdonyi Géza utca 56.

Mári néni (MarkovitsMári) háza Kossuth tér 5.

Mittler Ignác (A Doktor Gizella című novella Gizellája édesapja)háza Szabadság út 33.

A kaszinó (Ahol a Falu rossza darabot rendezte) Kossuth tér 4.

Sírok a szőlősgyöröki temetőben:

Nagy András (Gárdonyi Géza nagybátyja) sírja

Ziegler Dezső és Ziegler Béla (Gárdonyi Géza testvérei) sírja

Mittler Gizella (A Doktor Gizella című novella Gizellája) sírja

Mittler Ignác (Mittler Gizella édesapja) sírja

 

Gárdonyi Géza Szőlősgyörökhöz kapcsolódó írásai:

Novellák:

Nemesség

Apám múltja

Amire nem emlékezem

Apró emlékezések

Hol végződik a család?

A zsemlye

A Rózsa utcában

Ének a fákról

A mi öreg eperfánk

Doktor Gizella

Regényrészlet:

Egy korty víz (Hosszúhajú veszedelem)

Versek:

Paizs Anna

Dezső testvérének és nagybátyjának sírverse

Ima

Levél a fiamnak

A falu visszhangja

Éjjel a mezőn

A Balaton

Cságolyi bácsi

Egyéb:

18 éves születésnapi köszöntője magának

Életszabályok

Göre Gábor bíró úr könyvei*

*Életírója szerint: „Gárdonyi a Göre-típust győri és szegedi újságíró-múltjából, a nevet meg Szőlősgyörökből vitte Pestre a Magyar Hírlaphoz, aztán a Kakas Mártonhoz. Gárdonyi édesanyjának egyik szomszédja volt Györe Gáspár uram. A Györe névből nyírta ki az ipszilont, a Gáspárt meg Gáborra fordította, nehogy valaki ráismerjen a falu szülöttére. Monogramja megmaradásáért gondolta ki így a nevet. Göre testi-lelki alakját meg ugyancsak a szőlősgyöröki Cságolyi bácsiról formálta, aki jómódú, „mindvégig pógárembör” volt s a bírói tisztet is viselte egy ideig a nagybot, nagykalap és nagycsutora díszeivel.”

A felsorolt irodalmi alkotások itt érhetők el:

http://gardonyigeza.hu/wp-content/uploads/2011/Gardonyi-gyoroki-irasok.pdf

http://mek.oszk.hu/05300/05344/05344.htm

Források:

http://gardonyigeza.hu/wp-content/uploads/2011/Szolosgyorok.pdf

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gárdonyi_Géza

http://antikvarium-konyv.com/gardonyi-geza/

http://www.gardonyigeza.hu/gore-gabor/

 

Összeállította: Holczman Ágnes

Comments are closed